Árak és gondolatok

A következő bejegyzés a bevásárlásról fog szólni, mit hol lehet megtalálni. Előtte azonban úgy gondoltam nem árt tisztázni valamit. Ez az írás eredetileg csak egy bekezdés lett volna következő cikkben, de menet közben rájöttem, talán érdemesebb részletesen kifejetni, így végül önálló posztot kap.

Sokan kérdezik, mennyire drága itt az élet, mi drágább, mi olcsóbb mint Magyarországon. Erre nehéz válaszolni, mert nem mindegy, ki hogyan értelmezi  a kérdést. Ha összegszerűen nézzük, vagyis leolvasom az itteni árakat, és megszorzom őket a napi árfolyammal, akkor az fog kijönni, hogy London  Európa egyik legdrágább városa. Ez esetben magyar fizetésből minden nagyon drága lesz, élelmiszer, ruházkodás, utazás, lakhatás. Érdemes tehát így számolni? Annak igen, aki turistaként jön ide, hiszen ő Magyarországon keresi a pénzt, neki a magyar árak az össze hasonlítási alap. Nekik itt leszögezném, hogy vásárolni nem Angliába kell jönni, egy két műszaki cikk kivételével minden drágább lesz.

Aki meg lakni jön ide, annak nem érdemes így számolni, két okból. Az egyik, hogy ő előbb utóbb itt fogja megkeresni a pénzt, vagyis neki az itteni fizetéshez kell viszonyítani mi mennyi. A másik, hogy számára nincs alternatíva bevásárlás terén, mivel itt él, nem intézheti a bevásárlást Magyarországon, vagyis hiába olcsóbb ott valami, neki itt kell megvenni. Neki a drága mást jelent. Ez esetben úgy érdemes összehasonlítani, hogy megnézem az adott ár a nettó minimálbér hány százaléka, illetve ugyanaz a termék Magyarországon mennyibe kerül, és az hány százaléka az ottani nettó minimálbérnek. Na ez egy kicsit zavaros így, álljon itt egy példa. Az adatokat 2013. március 25.-én szedtem össze az internetről, ekkor voltak helytállóak.

Vizsgálatunk alanya egy kilogramm finomliszt. Az árakat egy olyan üzletláncnál hasonlítom össze, amelyik az Egyesült Királyságban és Magyarországon is jelen van. Mindkét esetben az áruházlánc saját márkás termékét vizsgáljuk meg. A szóban forgó lisztből 1 kg Magyarországon 129 Ft. Itt, Angliában fél kilós kiszerelésben van 0.40 fontért, tehát,1 kg 0.80 font. Ez a mai MNB középárfolyamon (1 GBP = 357.25 HUF) számolva 285.8 forint, kerekítve 286. Vagyis összegszerűen a liszt itt több mint kétszer annyiba kerül. Megnézve a másik oldalról, Magyarországon a nettó minimálbér mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, egyedül álló, gyermektelen keresőt alapul véve havonta 64 190 Ft. Vagyis, a  nettó minimálbér  nagyjából 0,2%-át teszi ki a liszt ára, vagy másként megközelítve a dolgot, a nettó minimálbérből 497 kg lisztet lehetne venni. Az Egyesült Királyságban jelenleg havonta £966,28 a nettó minimálbér. Ily módon nézve az árakat, az egy kg liszt ára nagyjából 0,08%-a a nettó minimálbérnek, vagyis a minimálbérből, több mint kétszer annyi, 1207 kg lisztet letehne venni.

Azt hiszem így már világos, miért nem lehet egyszerűen a pénznemek átváltásával összehasonlítani az árakat, hiába kerül a liszt itt összegszerűen több mint a duplájába a magyarországi árnak, ez az itt élőknek fele akkora terhet sem jelent, mint ha Magyarországon élnének, keresnének és költenének. Ezért nem érdemes átszámolgatni az árakat, és úgy összehasonlítani az életszínvonalat. Persze, aki csak látogatóba jön, és arra kíváncsi, hogy az adott pulcsi hol olcsóbb, az továbbra is a napi árfolyammal kell, hogy számoljon. Ez esetben tényleg minden drágább lesz.

Végül, készítettem egy kis táblázatot, ahol megvizsgálom egy minimálbért kereső, teljes munkaidőben foglalkoztatott, egyedül álló, gyermektelen ember költségeit. A vizsgált esetben az illetőnek semmilyen fogyatékossága nincs, semmilyen adókedvezményben vagy egyéb juttatásban nem részesül. Lakó- és munkahelyül mindkét esetben a fővárost vettem alapul. Lássuk mire elég a magyar, és mire a brit minimálbér. Azt leszögezném, hogy a táblázat általánosságokat tartalmaz és több helyen becsült értékeket. Kérem ezt senki ne vegye készpénznek, ezzel nem azt mondom, hogy itt vagy ott ennyivel jobb vagy rosszabb. Senkit nem akarok elrettenteni és senki előtt nem akarom azt a bizonyos mézes madzagot elhúzni. Ezek csak számok, és a döntések, például arról, hogy hol akarunk élni, nem számokon múlik, mint ahogy a választott élet minősége és a boldogulás, boldogság sem csak számokon múlik.

Lakhatásnál egy szoba bérlését vettem alapul egy belváros közeli, 2-3 szobás, átlagos lakásban. Rezsi költségnél Magyarország esetében becsült értékkel számoltam az összeg tartalmaz minden lakással kapcsolatos költséget, úgy mint víz, gáz, villany, közös költség, internet. Az Egyesült Királyság esetében a rezsi azért 0, mert itt a szobákat legtöbbször úgy hirdetik meg, hogy az árban benne vannak ezek a költségek is. Utazásnál a havi Budapest bérletet és egy londoni 1-3. zónás bérletet vettem figyelembe, ez a terület egyrészt nagyságrendileg akkora mint Budapest, másrészt a példában alapul vett belváros közeli lakás is ezen a területen található. Telefonnál a mobiltelefon előfizetést vizsgáltam. Ezt már nehezebb összehasonlítani. Egy mindkét országban jelenlévő szolgáltatónál nézelődtem, mindkét esetben készülékvásárlás nélkül. A magyarországi díjcsomag 300 perc beszélgetést VAGY 300 SMS-t tartalmaz és 1GB adatforgalmat. A brit ajánlat 300 perc beszélgetés ÉS korlátlan SMS, valamint további 500 perc az adott cég hálózatán belül. Ehhez jön 250MB adatforgalom. Tudom nem teljesen ugyanaz, de még ez tűnt a legjobb összehasonlítási alapnak. Élelmiszernél csak a legszükségesebbeket vettem figyelembe, és úgy próbáltam meghatározni egy körülbelüli összeget havonta. Ami marad az meg magáért beszél, ennyi pénz marad minden másra.