Több, mint négy hónapja dolgozom a vasúton és sok mindent tanultam ez idő alatt. Ezért bátorkodtam összegyűjteni néhány hasznos információt, apró kulisszatitkokat a vasúti személyszállításról. Reményeim szerint ezzel a kis útmutatóval átláthatóbb lesz a rendszer, mert valljuk be, tapasztalatlan utazóknak elsőre beletörhet a bicskája.
Kezdjük a menetrenddel. Az ország nagy részén ütemes menetrend szerint járnak a vonatok. Ez ugye azt jelenti, hogy szabályos órás (fél órás, negyed órás, két órás, stb.) időközönként indulnak. Tehát pl. minden óra 10 perckor, vagy minden óra 10-kor és 40-kor. Csúcsidőben, ami általában hétfőtől péntekig reggel 7 és 10 óra között valamint délután 4 és este 8 óra között van, sok helyen közlekednek ütemen felüli plusz vonatok. Szombaton, pláne vasárnap viszont jellemzően kevesebb járatot indítanak. Amit még a hétvégéről érdemes tudni, hogy országszerte ezt használják ki pályakarbantartásra és felújításra. Ilyenkor vonalrészeket zárnak le, ahol pótlóbuszok közlekednek. Éppen ezért aki hétvégén utazik, mindenképpen nézzen utána ezeknek. Sok csalódott utassal találkoztam már, akiknek fogalmuk sem volt, hogy felújítás lesz. Végül is, csak hetek óta van kiplakátolva, ezt harsogta az utastájékoztatás is az állomásokon és a vonatokon, de ha ez nem lenne elég, mindenki folyamatosan az okostelefonját bújja, de ahhoz már hülye, hogy azt megnézze, közlekedik-e a vonata. Ami már csak azért is érthetetlen, mert ez itt mindig is így volt. A brit vasúton más a mentalitás, mint a MÁV-nál. Ott ugye megépül a pálya, nagy rongyrázás közepette átadják, majd hagyják szépen lassan szétrohadni. Eltelik 10, 20, 30 év, közben kihelyeznek pár lassújelet, aztán amikor már végleg szétesett az egész, akkor fél évre lezárják és felújítják (vagy bezárják, arra hivatkozva, hogy nincs utas. Persze, hogy nincs, ha a vonat 30 km-et másfél óra alatt tesz meg.) A britek ezzel szemben folyamatosan tartják karban és újítják fel az infrastruktúrát, nem zárnak le komplett vonalakat hosszú időre, az időigényesebb munkákat hétvégi vágányzárakban végzik el. Lehet vitatkozni melyik a jobb, a lényeg, hogy a hétvégi vágányzár a brit vasúton nem rendkívüli, hanem általános esemény, mindenki számoljon vele.
Néhány szóban térjünk ki a vonatnemekre. A klasszikus magyar felfogás szerinti személy- sebes- és gyorsvonatok itt nem léteznek. Egyáltalán, nem szokás vonatnemeket emlegetni, néha ugyan odaírják egy-egy járathoz, hogy "stopping service" vagyis több helyen megáll mint más vonatok ugyanabban a viszonylatban, de ennyi. Viszont, minden állomáson és a vonaton is felsorolják sz összes állomást és megállót, ahol az adott vonat megáll. Elmondja a hangos utastájékoztatás is és a kijelzőkön is megjelenik. Sok vonat közlekedik zónázó rendszerben, vagyis a végállomás és pl. az előváros között nem állnak meg, utána viszont a legtöbb vagy minden állomáson igen. Ilyen pl. a London Waterloo - Portsmouth Harbour via Guildford járat a mi hálózatunkon. Waterloo és Woking között csak Clapham Junction-ön áll meg, utánna Portsmouth-ig minden állomáson és megállóhelyen. Amire még érdemes figyelni, hogy ugyanarra a célállomásra többféle vonat is közlekedhet, nem biztos, hogy mindegyik ugyanazokon a közbenső állomásokon áll meg. Ezen felül, ugyanarra a végállomásra esetenként több vonalon is járnak a vonatok, a mi cégünknek pl. 3 útvonala van London Waterloo és Guildford között.
Jogos kérdés, hogy lehet ezen kiigazodni? A legegyszerűbb, ha valaki interneten, útvonaltervezővel keresi meg a neki legmegfelelőbb járatot. Erre a National Rail oldala az egyik lehetőség, de számos egyéb oldal is létezik, ezek közül soknak van okostelefonra telepíthető változata. Annyit hozzátennék, hogy bár 95%-ban megbízhatóak, találkoztam már olyannal, amelyik hibás adatokat közölt, főként mert nem frissült még az adatbázisa, így pl. vágányzári információk nem voltak benne. Végül, ha valaki már az állomáson van, ott vagyunk mi, akik szívesen segítünk, erről majd később írok még részletesebben.
Árak. Azt már írtam, hogy a személyszállítást régiónként más-más (magán) társaság végzi, mind más-más árképzési mechanizmussal. Bár a minisztérium szabályozza az árképzést, a társaságoknak tehát nincs szabad keze úgy emelni az árakat, ahogy kedvük tartja, de egységes tarifarendszer nincs. Nincsenek pótjegyek, emelt komfortfokozatú vonatok, viszont mérföld alapú díjszabás sincs. Gyakorlatilag ahány viszonylat, annyi ár. Sőt, még két állomás között is számtalan különböző árat fizethet az ember. Általánosságban annyit lehet elmondani, hogy minél messzebb utazik az ember, és minél gyorsabb vonatot választ, annál többet fizet. Azt pedig elmondhatom, hogy a vasúti közlekedés nem olcsó az Egyesült Királyságban. Nézzünk egy példát. Clapham Junction-ről utazunk Southampton Central állomásra a déli tengerpartra. Két útvonal közül választatunk, a South West Trains által üzemeltetett London - Basingstoke - Southampton, ami 1 óra 14 perc alatt már megtehető, vagy a Southern által üzemeltetett London - Chichester - Havant - Southampton, amely 2 óra 21 perces utazást jelent. Utóbbi nagyjából 15 mérfölddel hosszabb, de csak 10 fontba kerül szemben a rövidebb útvonal 31 fontos árával.
Részlet egy London környéki vasútvonalakat ábrázoló térképből. Ahány szín, annyi szolgáltató.
Természetesen a sokféle árhoz sokféle jegy is tartozik. Érdemes tudni miből választhatunk, mert bizonyos jegyekkel nagy összegeket lehet megtakarítani. Itt is léteznek egy útra szóló és menettérti jegyek. Amennyiben ugyanazon a napon utazunk vissza, úgy nevezett 'same day return' jegyet választhatunk. Ez gyakorlatilag csak jelképes néhány pennyvel vagy fonttal kerül többe, mint az egy útra szóló jegy. Hosszabb és közepes távú utazás esetén sokat spórolhatunk az úgynevezett 'advanced' jegyekkel, ami egy elővételben megváltott jegynek felel meg. Általában meglehetősen kötött a felhasználása, nem visszaváltható, nem átruházható. Csak azzal a vonattal lehet vele utazni, amelyikre szól, ezt a vásárláskor kell kiválasztani, és csak felár megfizetésével lehet átfoglalni másik járatra. A sok kötöttség azonban rendkívül kedvező árral jár, én így vettem menettérti jegyet Londonból Manchesterbe 25 fontért, ami az utazás napján 250 font lett volna. Általánosságban az 'advanced' jegyek úgy működnek, mint egy repülőjegy, minél korábban veszi meg az ember, annál olcsóbbak. Kissé flexibilisebbek az 'off-peak' jegyek. Ezek időbeli korlátozást jelentenek, csak csúcsidőn kívül lehet velük utazni, cserébe kedvezőbb az áruk az egész napra érvényes jegyeknél. Hogy pontosan mit jelent a korlátozás, az társaságonként változik, ennek érdemes utána nézni. Nálunk például az ilyen típusú jegyek nem érvényesek azokra a vonatokra amelyek London Waterloo-ra reggel 07:00 és 10:00 között érkeznek, vagy onnan 16:00 és 19:00 között indulnak. Egyes társaságoknál vannak 'super off-peak' jegyek is, amelyek nagyobb idő intervallum korlátozást és még kedvezőbb árat jelentenek. Végül, az 'anytime' jegyek azok, amelyek időbeni korlátozás nélkül, egész nap érvényesek.
Választani nem csak érvényességi idő, hanem útvonal alapján is lehet. A legtipikusabb eset, amikor egy célállomást több társaság is kiszolgál, és az egyik valamilyen módon magasabb szintű szolgáltatást nyújt, mint a másik. Ez a legtöbbször rövidebb utazási időt jelent, de lehet különbség a vonatok komfortfokozatában vagy a fedélzeti kiszolgálásban is (pl. van-e étkezőkocsi vagy nincs). Amennyiben megelégszünk az alacsonyabb szintű szolgáltatással, megspórolhatunk jó néhány fontot, de ez esetben jegyünk csak az adott társaság vonataira lesz érvényes. Londonon keresztül történő utazáskor is több lehetőség közül választhatunk. Nézzünk egy példát. Horshamből utazunk Oxfordba. Választhatunk olyan jegyet, ami nem jogosít fel Londonon keresztül történő utazásra ('not via London'). Ez esetben utazhatunk pl. Horsham - Clapham Junction - Reading - Oxford útvonalon. Bár Clapham Junction Londonban van, a jegyünk érvényes lesz. Az ilyen jegyek csak a London Terminals gyűjtőnévvel elátott pályaudvarokra nem érvényesek. Ez a kifejezés állomások egy csoportját takarja, az összes londoni felypályaudvar, Vauxhall és Blackfriars állomások tartoznak ide. Persze vehetünk olyan jegyet is, amely 'via London', ez feljogosít arra, hogy a London Terminals csoportba tartozó állomásokat érintve utazzunk. Ez esetben Horshamből beutazhatunk London Victoriára, innen a Circle line metróvonalat használva átmehetünk London Paddingtonra, ahol felszállhatunk egy Oxford felé tartó vonatra. Ez esetben a metróért külön kell fizetni. Válthatunk azonban olyan jegyet is, amely '+ via London' vagy '+ any permitted' jelzéssel van ellátva, ez már a metróra is érvényes.
Nem egyszerű, igaz? Felmerülhet a kérdés, hogy miért jó ennyire túlbonyolítani? A rendszer előnye, hogy így mindenki az utazási igényeinek és pénztárcájának megfelelő jegyet vásárolhat. Hála a különböző útvonaltervezőknek, ma már az sem okoz gondot, hogy összehasonlítsuk az árakat, egyszerűen kiválaszthatjuk, ami nekünk a legjobban megfelel. Jegyünket természetesen online le is foglalhatjuk, némelyiket otthon is ki lehet nyomtatni, némelyiket az állomáson, utazás előtt egy automatából lehet kiváltani. Természetesen, a helyszínen, közvetlen utazás előtt is válthatunk jegyet. Minden állomáson vannak jegyautomaták, de ha nem vagyunk biztosak benne, milyen jegy a legmegfelelőbb, a jegypénztárban tudnak segíteni. Amit érdemes tudni, az ország bármelyik jegypénztárában bármely viszonylatban válthatunk jegyet. Brightonban nyugodtan megvehetjük akár Iverness-ig, függetlenül attól, hogy hány társaság vonatát fogjuk használni a déli tengerparti várostól Skóciáig. Azonban, ha vissza szeretnénk váltani a jegyünket, azt csak annak a társaságnak a pénztárában tehetjük meg, amelyiktől vettük. Tehát pl. a Brightonban (Southern állomás) váltott menetjegyet visszaválthatjuk London Victorián (szintén Southern), de London Waterloo-n például nem, mert az egy South West Trains állomás.
Bár a fenti leírás korántsem teljes, mégis áttekintést nyújt a brit vasúti közlekedés tarifarendszeréről és a benne rejlő lehetőségekről és buktatókról. Térjünk most vissza oda, hogy segítségre van szükségünk egy állomáson. A nagyobb állomások mindig rendelkeznek személyzettel, és mi azért vagyunk ott, hogy segítsünk. Csak némi alapvető udvariasságot kérünk cserébe; tudjál köszönni és használd a kérem és köszönöm szavakat. Ezt azért írom le, mert tapasztalataim szerint ebben a bevándorlók és turisták, származástól függetlenül, nagyon gyatrán teljesítenek, és erre nem lehet mentség az, hogy nekik nem az angol az anyanyelvük. Ezeket nagyjából az első angol órán mindenki megtanulja, de még egy valamirevaló útikönyv fontos szavak, kifejezések részében is megtalálhatóak. Jegyekről, árakról leginkább a jegypénztárban érdemes érdeklődni, az ott dolgozó kollégáknak mélyrehatóbb ismeretei vannak a témában. A peronon gyakorlatilag mindenhol vannak elektronikus kijelzők és hangos utastájékoztatás, ezekből minden szükséges információ megszerezhető. Ha valami mégsem világos, ott vagyunk mi, a peronszemélyzet. Sajnos az a tapasztalatom, hogy sokan azt sem tudják, hogyan kell normálisan kérdezni. Leírok két példát a hibás, illetve hibásan feltett kérdésekből.
-Mikor megy a következő vonat Guildfordba?
-15:52, 9-es vágány.
-Őőő, az megáll Oxshotban?
Nem. Ha valaki azt kérdezi, mikor megy a következő vonat Guildfordba, akkor a lehető leggyorsabb odajutást biztosító vonatot fogom ajánlani. Csak azért, mert Oxshot állomást egy Guildfordba tartó vonat szolgálja ki, még nem jelenti azt, hogy az összes guildfordi vonat megáll ott. Egy szó mint száz, nem kell okoskodni meg kombinálni, csak egyszerűen mondd meg hova akarsz menni, és mondom melyik vonat lesz az. Ennyi.
-A következő vonat megy Portsmouth-ba?
-A legközelebbi vonat Portsmouth-ba a 15:52-es vonat a 9-es vágányról, a kijelzőn Portsmouth Harbour fog megjelenni.
Nem fogok sem igent sem nemet mondani a következő vonat típusú kérdésekre. Ennek egyszerű oka van, itt nem szökő évente van egy vonat azonos vágányon, hanem mondjuk 3-4 percenként. Tegyük fel, hogy én azt mondom, igen a következő lesz az. Aztán megyek a dolgomra, a Portsmouth-i vonat meg késik, a 16:00-ás Altonba tartó előbb jön. Te felszállsz rá, aztán persze engem szidsz, mert én azt mondtam, hogy a következő vonat lesz az. Ezért nem mondok sem igent, sem nemet, tudod mikor, hol, melyik vonatra kell felszállnod, annyi a dolgod, hogy nézd a kijelzőt, hallgasd az utastájékoztatást és minden rendben lesz. Sajnos nem tudunk minden utas mellé egy vasutast állítani, hogy rámutasson a vonatra amire fel kell szállni.
Még egy dolog, amit érdemes észben tartani. Az Egyesült Királyságban több azonos nevű település illetve állomás van. Néha leírva teljesen azonosak, csak a kiejtés más, máskor még a kiejtésben sincs eltérés. Előbbire példa Gillingham és Gillingham. ('giligem' Dorset megyében és 'dzsiligem' Kent megyében). Ashford pedig még kiejtésben is ugyanaz, függetlenül attól, hogy a Kent vagy a Surrey megyei településről beszélünk. A megoldás egyszerű, tudjuk melyik megyében van az adott állomás ahová utazni szeretnénk, vagy legalább egy közeli nagyobb települést ismerjünk, így elkerülhetőek a félreértések. Londonon belül egy-egy városrészben is lehet több állomás, ezek nevének gyakran azonos az előtagja. Utasok gyakran kérdezik, honnan megy a vonat Wandsworth-be? Én meg mondom, hogy attól függ, hová utazik? Wandsworth Town, Wandsworth Road, vagy Wandsworth Common? Szintén nem ritka, hogy egy településen két vagy több állomás van, gyakran különböző vonatok által kiszolgálva. Ezek elhelyezkedését is érdemes megnézni, mert néha szinte közvetlen egymás mellett vannak, máskor azért nagyobb a távolság. Ilyen például London Waterloo és Waterloo East. Utóbbit csak néhány perc séta és egy mozgólépcső választja el az előbbitől. Ezt azért érdemes megnézni, mert nem biztos, hogy ugyanazok a vonatok szolgálják ki mindegyiket. Például, ha valaki Clapham Junction-ről utazik Dorking Deepdene állomásra, akkor át kell szállnia Redhill-nél, ami jelentősen hosszabb utazást jelent. Ugyanakkor, Dorking állomásra sűrűbb és gyorsabb vonatközlekedés van, és Deepdene csak 3 perc séta onnan. Mivel a brit vasutakat egymással versengő magán társaságok építették ki a 19. század folyamán, ez a jelenség országszerte gyakori.
Választani nem csak érvényességi idő, hanem útvonal alapján is lehet. A legtipikusabb eset, amikor egy célállomást több társaság is kiszolgál, és az egyik valamilyen módon magasabb szintű szolgáltatást nyújt, mint a másik. Ez a legtöbbször rövidebb utazási időt jelent, de lehet különbség a vonatok komfortfokozatában vagy a fedélzeti kiszolgálásban is (pl. van-e étkezőkocsi vagy nincs). Amennyiben megelégszünk az alacsonyabb szintű szolgáltatással, megspórolhatunk jó néhány fontot, de ez esetben jegyünk csak az adott társaság vonataira lesz érvényes. Londonon keresztül történő utazáskor is több lehetőség közül választhatunk. Nézzünk egy példát. Horshamből utazunk Oxfordba. Választhatunk olyan jegyet, ami nem jogosít fel Londonon keresztül történő utazásra ('not via London'). Ez esetben utazhatunk pl. Horsham - Clapham Junction - Reading - Oxford útvonalon. Bár Clapham Junction Londonban van, a jegyünk érvényes lesz. Az ilyen jegyek csak a London Terminals gyűjtőnévvel elátott pályaudvarokra nem érvényesek. Ez a kifejezés állomások egy csoportját takarja, az összes londoni felypályaudvar, Vauxhall és Blackfriars állomások tartoznak ide. Persze vehetünk olyan jegyet is, amely 'via London', ez feljogosít arra, hogy a London Terminals csoportba tartozó állomásokat érintve utazzunk. Ez esetben Horshamből beutazhatunk London Victoriára, innen a Circle line metróvonalat használva átmehetünk London Paddingtonra, ahol felszállhatunk egy Oxford felé tartó vonatra. Ez esetben a metróért külön kell fizetni. Válthatunk azonban olyan jegyet is, amely '+ via London' vagy '+ any permitted' jelzéssel van ellátva, ez már a metróra is érvényes.
Egy Glasgow-ból Norbiton-ba (Délnyugat London) szóló menetjegy 2008-ból. Oda vissza utazásra érvényes csúcsidőn kívül, bármilyen útvonalon, még a londoni metrót is használhatja vele az utas.
Nem egyszerű, igaz? Felmerülhet a kérdés, hogy miért jó ennyire túlbonyolítani? A rendszer előnye, hogy így mindenki az utazási igényeinek és pénztárcájának megfelelő jegyet vásárolhat. Hála a különböző útvonaltervezőknek, ma már az sem okoz gondot, hogy összehasonlítsuk az árakat, egyszerűen kiválaszthatjuk, ami nekünk a legjobban megfelel. Jegyünket természetesen online le is foglalhatjuk, némelyiket otthon is ki lehet nyomtatni, némelyiket az állomáson, utazás előtt egy automatából lehet kiváltani. Természetesen, a helyszínen, közvetlen utazás előtt is válthatunk jegyet. Minden állomáson vannak jegyautomaták, de ha nem vagyunk biztosak benne, milyen jegy a legmegfelelőbb, a jegypénztárban tudnak segíteni. Amit érdemes tudni, az ország bármelyik jegypénztárában bármely viszonylatban válthatunk jegyet. Brightonban nyugodtan megvehetjük akár Iverness-ig, függetlenül attól, hogy hány társaság vonatát fogjuk használni a déli tengerparti várostól Skóciáig. Azonban, ha vissza szeretnénk váltani a jegyünket, azt csak annak a társaságnak a pénztárában tehetjük meg, amelyiktől vettük. Tehát pl. a Brightonban (Southern állomás) váltott menetjegyet visszaválthatjuk London Victorián (szintén Southern), de London Waterloo-n például nem, mert az egy South West Trains állomás.
Bár a fenti leírás korántsem teljes, mégis áttekintést nyújt a brit vasúti közlekedés tarifarendszeréről és a benne rejlő lehetőségekről és buktatókról. Térjünk most vissza oda, hogy segítségre van szükségünk egy állomáson. A nagyobb állomások mindig rendelkeznek személyzettel, és mi azért vagyunk ott, hogy segítsünk. Csak némi alapvető udvariasságot kérünk cserébe; tudjál köszönni és használd a kérem és köszönöm szavakat. Ezt azért írom le, mert tapasztalataim szerint ebben a bevándorlók és turisták, származástól függetlenül, nagyon gyatrán teljesítenek, és erre nem lehet mentség az, hogy nekik nem az angol az anyanyelvük. Ezeket nagyjából az első angol órán mindenki megtanulja, de még egy valamirevaló útikönyv fontos szavak, kifejezések részében is megtalálhatóak. Jegyekről, árakról leginkább a jegypénztárban érdemes érdeklődni, az ott dolgozó kollégáknak mélyrehatóbb ismeretei vannak a témában. A peronon gyakorlatilag mindenhol vannak elektronikus kijelzők és hangos utastájékoztatás, ezekből minden szükséges információ megszerezhető. Ha valami mégsem világos, ott vagyunk mi, a peronszemélyzet. Sajnos az a tapasztalatom, hogy sokan azt sem tudják, hogyan kell normálisan kérdezni. Leírok két példát a hibás, illetve hibásan feltett kérdésekből.
-Mikor megy a következő vonat Guildfordba?
-15:52, 9-es vágány.
-Őőő, az megáll Oxshotban?
Nem. Ha valaki azt kérdezi, mikor megy a következő vonat Guildfordba, akkor a lehető leggyorsabb odajutást biztosító vonatot fogom ajánlani. Csak azért, mert Oxshot állomást egy Guildfordba tartó vonat szolgálja ki, még nem jelenti azt, hogy az összes guildfordi vonat megáll ott. Egy szó mint száz, nem kell okoskodni meg kombinálni, csak egyszerűen mondd meg hova akarsz menni, és mondom melyik vonat lesz az. Ennyi.
-A következő vonat megy Portsmouth-ba?
-A legközelebbi vonat Portsmouth-ba a 15:52-es vonat a 9-es vágányról, a kijelzőn Portsmouth Harbour fog megjelenni.
Nem fogok sem igent sem nemet mondani a következő vonat típusú kérdésekre. Ennek egyszerű oka van, itt nem szökő évente van egy vonat azonos vágányon, hanem mondjuk 3-4 percenként. Tegyük fel, hogy én azt mondom, igen a következő lesz az. Aztán megyek a dolgomra, a Portsmouth-i vonat meg késik, a 16:00-ás Altonba tartó előbb jön. Te felszállsz rá, aztán persze engem szidsz, mert én azt mondtam, hogy a következő vonat lesz az. Ezért nem mondok sem igent, sem nemet, tudod mikor, hol, melyik vonatra kell felszállnod, annyi a dolgod, hogy nézd a kijelzőt, hallgasd az utastájékoztatást és minden rendben lesz. Sajnos nem tudunk minden utas mellé egy vasutast állítani, hogy rámutasson a vonatra amire fel kell szállni.
Választék van - jegyekben és célállomásokban is.
Még egy dolog, amit érdemes észben tartani. Az Egyesült Királyságban több azonos nevű település illetve állomás van. Néha leírva teljesen azonosak, csak a kiejtés más, máskor még a kiejtésben sincs eltérés. Előbbire példa Gillingham és Gillingham. ('giligem' Dorset megyében és 'dzsiligem' Kent megyében). Ashford pedig még kiejtésben is ugyanaz, függetlenül attól, hogy a Kent vagy a Surrey megyei településről beszélünk. A megoldás egyszerű, tudjuk melyik megyében van az adott állomás ahová utazni szeretnénk, vagy legalább egy közeli nagyobb települést ismerjünk, így elkerülhetőek a félreértések. Londonon belül egy-egy városrészben is lehet több állomás, ezek nevének gyakran azonos az előtagja. Utasok gyakran kérdezik, honnan megy a vonat Wandsworth-be? Én meg mondom, hogy attól függ, hová utazik? Wandsworth Town, Wandsworth Road, vagy Wandsworth Common? Szintén nem ritka, hogy egy településen két vagy több állomás van, gyakran különböző vonatok által kiszolgálva. Ezek elhelyezkedését is érdemes megnézni, mert néha szinte közvetlen egymás mellett vannak, máskor azért nagyobb a távolság. Ilyen például London Waterloo és Waterloo East. Utóbbit csak néhány perc séta és egy mozgólépcső választja el az előbbitől. Ezt azért érdemes megnézni, mert nem biztos, hogy ugyanazok a vonatok szolgálják ki mindegyiket. Például, ha valaki Clapham Junction-ről utazik Dorking Deepdene állomásra, akkor át kell szállnia Redhill-nél, ami jelentősen hosszabb utazást jelent. Ugyanakkor, Dorking állomásra sűrűbb és gyorsabb vonatközlekedés van, és Deepdene csak 3 perc séta onnan. Mivel a brit vasutakat egymással versengő magán társaságok építették ki a 19. század folyamán, ez a jelenség országszerte gyakori.
No comments:
Post a Comment