Már az előző posztban említettem néhány dolgot, amikre kitérek majd. Ebben a cikkben arról írok, hogyan is kezdődik az itteni az élet, mit kell elintézni a frissen kitelepülőknek. Turistáknak megint görgetés. :) Úgy gondolom, hasznos lehet leírni, összefoglalni mindezt, mert sokan ettől félnek a legjobban és az előző
posztban már említette magyar "jóakarók" időnként ezen, a szerintük rendkívül ördöngös, kusza és egyébként is egyedül megoldhatatlan problémák vesződséges elintézéséért kérnek el irdatlan összegeket. Mint kiderül majd, valójában semmi ördöngös nincs ebben, nem véletlenül
tettem a buktatók szót idézőjelbe.
Ami
a legfontosabb, EU állampolgárként a magyar állampolgárok annyi ideig tartózkodnak az Egyesült Királyságban ameddig akarnak. A UK nem
schengeni ország, így itt van határellenőrzés. Belépésnél az útlevél
mellett a személyi vagy az új, kártyás jogosítvány is használható.
Mindenesetre tapasztalat, hogy jobb, ha az embernek van útlevele,
hivatalos ügyintézésnél előnyben részesítik, talán azért mert nem csak
magyarul van rajta, hogy melyik adat mi. A belépéshez, itt tartózkodáshoz, letelepedéshez, munkavállaláshoz semmilyen vízum, engedély, vagy regisztráció nem szükséges.

Kép az internetről
Frissen érkezőknek, ha munkát akarnak vállalni két dolgot kell rögtön az elején elintézniük, szükségük lesz egy bankszámlára és NI numberre. Az utóbbi a
National Insurance Number (nemzeti biztosítási szám) rövidítése.
Figyelem! Ez itt nem az egészségügyi ellátásról szól, arról majd később. Tehát az NI nem jogosít fel önmagában egészségügyi ellátásra, ez az adózáshoz, illetve később esetleg támogatások, szociális juttatások igénybevételéhez kell.
Bankszámlát a klasszikus módon lehet megnyitni, bemegy az ember a kiválasztott
bankba és közli, hogy szeretne számlát nyitni. Érdemes előtte megnézni a
bank honalapján mi kell a számlanyitáshoz, de általában útelvél
(személyi) és esetenként valamilyen papír a cím igazolásához. Hogy mit fogadnak el, az bankonkent változik, ingatlanbérleti szerződés, még ha az csak egy szobáról szól (sublet agreement) jó kiindulási alap lehet. Másik lehet az NI number interjú visszaigazoló levele (lásd később), vagy egy munkahelyi igazolás, ha valakinek munkája már van. Aki
frissen érkezett, és ilyen papírok beszerzése gondot okoz, annak egyes bankok kínálnak alternatívát, ahol a magyarországi címet
kell igazolni, ehhez jól jöhet a lakcímkártya. Persze ekkor is meg kell
adni a brit címet, hiszen a leveleket, pl. bankkártyát, pin kódot, oda
fogja küldeni a bank. Hogy melyik banknál érdemes számlát nyitni, igazából nagy különbség nincs. Jobbára mindegyiknél hasonló a basic account, VISA
Debit kártyával adják, és tud mindent, amit egy átlagos számlának tudnia
kell. Banki költségek nincsenek, csak a külföldre történő utalásért
kell fizetni. Van néhány számla, általában prémiumszámlák, ahol van egységes havi számlavezetési díj, de ezekben már sokszor biztosítás vagy egyéb szolgáltatások is benne vannak. Újonnan érkezőknek eddigi
tapasztalatok szerint talán a Lloyd`s TSB-nél a legegyszerűbb a számlanyitás. Nekem az HSBC-nél
van számlám, ha van munkahelye az embernek egy ismert cégnél, akkor
nincs gond, de munkanélkülieknek vagy a sarki fűszeresnél dolgozóknak
kicsit nehezebb. Eleve csak Passport Account-ot lehet nyitni, aminek a számlavezetési költsége £8 havonta. További lehetőségek a teljesség igénye nélkül; Barclays, Citi, NatWest, RBS, csak hogy az elterjedtebbeket említsem.
Azt, hogy pontosan micsoda az NI number, innen tudhatjuk meg. Ez egy kormányzati portál, tehát vélhetően a leghitelesebb információforrás. Egyébként a dolog nagyon egyszerű, hétköznap 08:00-18:00 között fel kell hívni ezt a számot; 0845 600 0643. Itt kell elmondani, hogy most költöztünk Nagy-Britanniába és még nincs NI number-ünk, szeretnénk egyet. Adnak majd egy időpontot és egy helyszínt, amikor és ahova el kell menni interjúra. Erről küldenek egy visszaigazoló levelet is, a kiköltözők nagy többségének ez az első hivatalos levele, amit megkap az Egyesült Királyságban. Az interjúval kapcsolatban nem kell nagy dologra gondolni, az útlevéllel (személyivel, stb.) odaballag az ember, pontosan. Ez fontos, mert elég feszített munkatempóban dolgoznak, így akár csak pár perces késésnél mar nem állnak szóba senkivel, adnak új időpontot. Aztán megnézik az igazolványt, pár kérdés, honnan jöttél, mit csinálsz, családi állapot, eltartottak száma, stb. Majd 2-4 hét múlva értesítenek a döntésről. Igen, elméletileg az HMRC-nek (Her Majesty`s Revenue and Customs), az NI numbert kiállító és kezelő hivatal, van mérlegelési jogköre, hogy ad vagy nem ad NI numbert, de mivel EU állampolgárként szabadon és korlátlan ideig tartózkodhatunk és vállalhatunk munkát az Egyesült Királyságban, ebből nem igazán szoktak ügyet csinálni, vagyis gyakorlatilag biztos, hogy megkapja az ember. Az említett 2-4 hét után egy levelet küldenek, amely tartalmazza az NI numbert. Régen még egy kártyát is küldtek, ez ma már nem divat, én sem kaptam. A digitális korban elég maga a szám. Erre viszont vigyázni kell, megjegyezni, illetve megőrizni, mert adózáshoz, vagy diákhitelhez, családi pótlékhoz szükség lesz rá.

Munkát keresni a fentiek megléte nélkül is lehet, de amint munkába áll az ember, szükség lesz rájuk. Értsd, a bankszámlat legkésőbb az első fizetésig meg kell nyitni, mert itt nem nagyon fizetnek készpénzben, és az NI numbert is azon nyomban el kell intézni. Tehát, keresgélni ezek nélkül is lehet, nem kell pl. kivárni azt a pár hetet, amíg megjön az NI number. Igaz, néhány munkáltató és közvetítő csak olyanokkal áll szoba, akik már rendelkeznek ezekkel, ezért is jobb minél előbb elintézni.
Amire még mindenképpen szükség lesz, az egy mobiltelefon brit számmal. Semmilyen hivatal, pláne munkáltató nem fog minket magyar mobilon hívogatni, így már az első napoktól szükség van egy brit számra. Arról nem is beszélve, hogy jóval olcsóbb így telefonálgatni mint a magyar roamingot használva. Nagy Britanniában öt nagyobb és számtalan kisebb szolgáltató létezik. A nagyok; 3, O2, Orange, T-Mobile, Vodafone. Ezek azok, ahol havi előfizetést is lehet vásárolni, a kisebb szolgáltatoknál, mint pl. Lebara, Lycca csak pre-paid (feltöltőkártyás) szolgáltatások vannak. Természetesen, ahhoz hogy valaki havi előfizetéses szerződést köthessen itt is igazolni kell a személyazonosságot, lakcímet és jövedelmet, pláne, ha valaki készüléket is akar vásárolni. Így frissen érkezőknek inkább a hagyományos feltöltőkártyás változat jöhet szóba. Ezekhez a sim kártyát jellemzően ingyen adják, ha van már telefonunk. Ezt aztán tetszés szerint tölthetjük fel, választhatunk csomagot, stb. A szolgáltatók ajánlatai közül mindenki válassza ki a neki megfelelőt, mindenkinek mások a telefonálási szokásai, és az ajánlatok is folyamatosan változnak, így ebbe nem mennék bele. Ha valaki otthonról hozott készüléket, akkor csak úgy tudja használni, ha kártyafüggetlen. Még az otthoni T-Mobile-os készülékek sem működnek az itteni T-Mobile-os kártyákkal. Ha valaki itt szeretne készüléket venni, a Carphone Warhouse-nál érdemes körülnézni, itt kártyafüggetlen készülékek és az egyes szolgáltatók feltöltőkártyás ajánlati között is válogathatunk.
Egészségügyi ellátás. Ami alapvető különbség a magyar és a brit rendszer között, hogy itt nem kell dolgozni se/vagy járulékot fizetni ahhoz, hogy az ember egészségügyi ellátásban részesüljön. Az egyetlen követelmény, hogy itt lakjon (életvitelszerűen az Egyesült Királyságban éljen) és ezt igazolni tudja. Ehhez kettő különböző hivatalos forrásból érkező levélre van szükség, amely a illető nevére és brit címére szól. Ilyenek lehetnek pl. bankszámlakivonat, vagy egyéb banktól kapott levél, pl. a számalányitásról, munkahelytől kapott levél, pl. fizetéspapír vagy a jobcentre plus által kiküldött levél, pl. az NI numberről. Ezek azok, amelyeket egy frissen bevándorló magyar legnagyobb valószínűséggel megkap az első pár hétben, de nem kizárólag ezekkel igazolható a cím, különböző számlák is megfelelnek e célra, illetve természetesen egy bérleti szerződés is jó lehet. Természetesen a személyazonosságunkat is igazolni kell valamilyen fényképes igazolvannyal. Ha a szükséges dokumentáció a rendelkezésünkre áll, akkor meg kell látogatni az NHS (National Health Service) honlapját. Ez a szervezet a brit egészségügyi szolgáltató, itt megkereshetjük a lakóhelyünkhöz legközelebbi háziorvosi rendelőt (GP Practice). A GP a Genereal Practicioner rövidítése. Ha megvan, érdemes megnézni, vesznek-e fel új betegeket, és ha igen, el kell menni a rendelőbe. Itt a recepción kapunk majd papírokat, azokat kitöltve és a szükséges igazolványt, dokumentumokat bemutatva regisztrálhatunk a rendelőben. Kapunk majd egy időpontot, amikor vissza kell menni. Ekkor egy nővérrel fogunk beszélni, ahol további kérdéseket tesznek fel elsősorban saját és családunk egészségügyi állapotát illetően, illetve elmondják, mi hogyan működik. Néhány héttel később kapunk majd egy üdvözlő levelet benne az orvosunk nevével és a Helath Care Carddal, ami tartalmazza az NHS number-t. Innentől kezdve benne vagyunk a rendszerben, az NHS number azért lényeges, mert az alapján bárhol az országban ki tudják keresni az egészségügyi adatainkat a klinikákon, kórházakban. Az ellátás kicsit más, mint Magyarországon. Ha valami baj van, a háziorvoshoz (GP-hez) előzetes bejelentkezés útján lehet menni. Kérhetünk időpontot személyesen vagy telefonon, helyenként online is. Nem csak a saját orvosunkhoz kérhetünk időpontot, hanem máshoz is, mert akkor esetleg előbb kapunk. Ha valaki sürgős ellátásra szorul, akkor nem a GP-t, hanem egy kórházat vagy 24 órás emergency clinic-et kell felkeresnie, vagy hívhatja a mentőket.

Ha regisztráltunk egy GP-nél, akkor a magyar TB felé 15 napon belül be kell jelenteni, hogy másik EU országban vagyunk ellátásra jogosultak. Ehhez egy nyomtatványt kell letölteni a TB honlapjáról és kitöltve visszaküldeni a legutolsó magyarországi bejelentett lakcím szerint illetékes TB hivatalhoz. Majd kapunk egy levelet, hogy köszönik és a TAJ számot felfüggesztették. Amennyiben ezt a bejelentést elmulasztjuk, 50 000 Ft büntetésre számíthatunk, ezt talán nem árt tudni. Természetesen, mint brit biztosítottak, megkérhetjük a GP-t, hogy állítson ki EU biztosítási kártyát, így ha pl. ellátogatunk Magyarországra, ott is jogosultak leszünk sürgősségi ellátásra, de a teljes körű ellátást a regisztrációt követően az Egyesült Királyságban kapjuk majd. Azt, hogy pontosan mi tartozik bele ebbe, azt az NHS honlapjáról tudhatjuk meg. Jó tudni, hogy a fogászati ellátás pl. nem, azért fizetni kell, nem is keveset. Továbbá, itt nincs táppénz, cégenként változik, hogy van-e fizetett betegszabadság vagy nincs, és ha igen, mennyi. Lehet saját betegbiztosítást kötni, ilyenkor a biztosító fizet, ha pl. valaki hosszabb távon munkaképtelen, de ez már mindenkinek a magánügye.
Nagyjából ennyi mindazokról a kezdeti lépesekről, amik a kitelepülőkre várnak. Mint látható, nem igazán ördöngös, mindent el lehet intézni magunktól, és ingyen, csak egy kis utánajárás és nyelvtudás kell hozzá. Nem állítom, hogy mindig minden simán fog menni, nekünk sem volt így. Azt tudom javasolni, mindenki tanuljon meg intelligens módon panaszt tenni. Időnként előfordul, hogy ügyintézők, recepciósok kiskirálynak képzelik magukat, és megnehezítik a dolgunkat. Ilyenkor legjobb mosolyogva elköszönni, majd még aznap egy intelligens, tényszerű panaszlevelet írni akár elektronikusan az adott szervezetnek, feltéve, hogy tényleg igazunk van. Magyarországgal ellentétben itt erre gyorsan és pozitívan reagálnak, és valóban utánajárnak a problémának, illetve segítenek megoldani azt.
Azt, hogy pontosan micsoda az NI number, innen tudhatjuk meg. Ez egy kormányzati portál, tehát vélhetően a leghitelesebb információforrás. Egyébként a dolog nagyon egyszerű, hétköznap 08:00-18:00 között fel kell hívni ezt a számot; 0845 600 0643. Itt kell elmondani, hogy most költöztünk Nagy-Britanniába és még nincs NI number-ünk, szeretnénk egyet. Adnak majd egy időpontot és egy helyszínt, amikor és ahova el kell menni interjúra. Erről küldenek egy visszaigazoló levelet is, a kiköltözők nagy többségének ez az első hivatalos levele, amit megkap az Egyesült Királyságban. Az interjúval kapcsolatban nem kell nagy dologra gondolni, az útlevéllel (személyivel, stb.) odaballag az ember, pontosan. Ez fontos, mert elég feszített munkatempóban dolgoznak, így akár csak pár perces késésnél mar nem állnak szóba senkivel, adnak új időpontot. Aztán megnézik az igazolványt, pár kérdés, honnan jöttél, mit csinálsz, családi állapot, eltartottak száma, stb. Majd 2-4 hét múlva értesítenek a döntésről. Igen, elméletileg az HMRC-nek (Her Majesty`s Revenue and Customs), az NI numbert kiállító és kezelő hivatal, van mérlegelési jogköre, hogy ad vagy nem ad NI numbert, de mivel EU állampolgárként szabadon és korlátlan ideig tartózkodhatunk és vállalhatunk munkát az Egyesült Királyságban, ebből nem igazán szoktak ügyet csinálni, vagyis gyakorlatilag biztos, hogy megkapja az ember. Az említett 2-4 hét után egy levelet küldenek, amely tartalmazza az NI numbert. Régen még egy kártyát is küldtek, ez ma már nem divat, én sem kaptam. A digitális korban elég maga a szám. Erre viszont vigyázni kell, megjegyezni, illetve megőrizni, mert adózáshoz, vagy diákhitelhez, családi pótlékhoz szükség lesz rá.

Kép az internetről
Munkát keresni a fentiek megléte nélkül is lehet, de amint munkába áll az ember, szükség lesz rájuk. Értsd, a bankszámlat legkésőbb az első fizetésig meg kell nyitni, mert itt nem nagyon fizetnek készpénzben, és az NI numbert is azon nyomban el kell intézni. Tehát, keresgélni ezek nélkül is lehet, nem kell pl. kivárni azt a pár hetet, amíg megjön az NI number. Igaz, néhány munkáltató és közvetítő csak olyanokkal áll szoba, akik már rendelkeznek ezekkel, ezért is jobb minél előbb elintézni.
Amire még mindenképpen szükség lesz, az egy mobiltelefon brit számmal. Semmilyen hivatal, pláne munkáltató nem fog minket magyar mobilon hívogatni, így már az első napoktól szükség van egy brit számra. Arról nem is beszélve, hogy jóval olcsóbb így telefonálgatni mint a magyar roamingot használva. Nagy Britanniában öt nagyobb és számtalan kisebb szolgáltató létezik. A nagyok; 3, O2, Orange, T-Mobile, Vodafone. Ezek azok, ahol havi előfizetést is lehet vásárolni, a kisebb szolgáltatoknál, mint pl. Lebara, Lycca csak pre-paid (feltöltőkártyás) szolgáltatások vannak. Természetesen, ahhoz hogy valaki havi előfizetéses szerződést köthessen itt is igazolni kell a személyazonosságot, lakcímet és jövedelmet, pláne, ha valaki készüléket is akar vásárolni. Így frissen érkezőknek inkább a hagyományos feltöltőkártyás változat jöhet szóba. Ezekhez a sim kártyát jellemzően ingyen adják, ha van már telefonunk. Ezt aztán tetszés szerint tölthetjük fel, választhatunk csomagot, stb. A szolgáltatók ajánlatai közül mindenki válassza ki a neki megfelelőt, mindenkinek mások a telefonálási szokásai, és az ajánlatok is folyamatosan változnak, így ebbe nem mennék bele. Ha valaki otthonról hozott készüléket, akkor csak úgy tudja használni, ha kártyafüggetlen. Még az otthoni T-Mobile-os készülékek sem működnek az itteni T-Mobile-os kártyákkal. Ha valaki itt szeretne készüléket venni, a Carphone Warhouse-nál érdemes körülnézni, itt kártyafüggetlen készülékek és az egyes szolgáltatók feltöltőkártyás ajánlati között is válogathatunk.
Egészségügyi ellátás. Ami alapvető különbség a magyar és a brit rendszer között, hogy itt nem kell dolgozni se/vagy járulékot fizetni ahhoz, hogy az ember egészségügyi ellátásban részesüljön. Az egyetlen követelmény, hogy itt lakjon (életvitelszerűen az Egyesült Királyságban éljen) és ezt igazolni tudja. Ehhez kettő különböző hivatalos forrásból érkező levélre van szükség, amely a illető nevére és brit címére szól. Ilyenek lehetnek pl. bankszámlakivonat, vagy egyéb banktól kapott levél, pl. a számalányitásról, munkahelytől kapott levél, pl. fizetéspapír vagy a jobcentre plus által kiküldött levél, pl. az NI numberről. Ezek azok, amelyeket egy frissen bevándorló magyar legnagyobb valószínűséggel megkap az első pár hétben, de nem kizárólag ezekkel igazolható a cím, különböző számlák is megfelelnek e célra, illetve természetesen egy bérleti szerződés is jó lehet. Természetesen a személyazonosságunkat is igazolni kell valamilyen fényképes igazolvannyal. Ha a szükséges dokumentáció a rendelkezésünkre áll, akkor meg kell látogatni az NHS (National Health Service) honlapját. Ez a szervezet a brit egészségügyi szolgáltató, itt megkereshetjük a lakóhelyünkhöz legközelebbi háziorvosi rendelőt (GP Practice). A GP a Genereal Practicioner rövidítése. Ha megvan, érdemes megnézni, vesznek-e fel új betegeket, és ha igen, el kell menni a rendelőbe. Itt a recepción kapunk majd papírokat, azokat kitöltve és a szükséges igazolványt, dokumentumokat bemutatva regisztrálhatunk a rendelőben. Kapunk majd egy időpontot, amikor vissza kell menni. Ekkor egy nővérrel fogunk beszélni, ahol további kérdéseket tesznek fel elsősorban saját és családunk egészségügyi állapotát illetően, illetve elmondják, mi hogyan működik. Néhány héttel később kapunk majd egy üdvözlő levelet benne az orvosunk nevével és a Helath Care Carddal, ami tartalmazza az NHS number-t. Innentől kezdve benne vagyunk a rendszerben, az NHS number azért lényeges, mert az alapján bárhol az országban ki tudják keresni az egészségügyi adatainkat a klinikákon, kórházakban. Az ellátás kicsit más, mint Magyarországon. Ha valami baj van, a háziorvoshoz (GP-hez) előzetes bejelentkezés útján lehet menni. Kérhetünk időpontot személyesen vagy telefonon, helyenként online is. Nem csak a saját orvosunkhoz kérhetünk időpontot, hanem máshoz is, mert akkor esetleg előbb kapunk. Ha valaki sürgős ellátásra szorul, akkor nem a GP-t, hanem egy kórházat vagy 24 órás emergency clinic-et kell felkeresnie, vagy hívhatja a mentőket.

Kép az internetről
Ha regisztráltunk egy GP-nél, akkor a magyar TB felé 15 napon belül be kell jelenteni, hogy másik EU országban vagyunk ellátásra jogosultak. Ehhez egy nyomtatványt kell letölteni a TB honlapjáról és kitöltve visszaküldeni a legutolsó magyarországi bejelentett lakcím szerint illetékes TB hivatalhoz. Majd kapunk egy levelet, hogy köszönik és a TAJ számot felfüggesztették. Amennyiben ezt a bejelentést elmulasztjuk, 50 000 Ft büntetésre számíthatunk, ezt talán nem árt tudni. Természetesen, mint brit biztosítottak, megkérhetjük a GP-t, hogy állítson ki EU biztosítási kártyát, így ha pl. ellátogatunk Magyarországra, ott is jogosultak leszünk sürgősségi ellátásra, de a teljes körű ellátást a regisztrációt követően az Egyesült Királyságban kapjuk majd. Azt, hogy pontosan mi tartozik bele ebbe, azt az NHS honlapjáról tudhatjuk meg. Jó tudni, hogy a fogászati ellátás pl. nem, azért fizetni kell, nem is keveset. Továbbá, itt nincs táppénz, cégenként változik, hogy van-e fizetett betegszabadság vagy nincs, és ha igen, mennyi. Lehet saját betegbiztosítást kötni, ilyenkor a biztosító fizet, ha pl. valaki hosszabb távon munkaképtelen, de ez már mindenkinek a magánügye.
Nagyjából ennyi mindazokról a kezdeti lépesekről, amik a kitelepülőkre várnak. Mint látható, nem igazán ördöngös, mindent el lehet intézni magunktól, és ingyen, csak egy kis utánajárás és nyelvtudás kell hozzá. Nem állítom, hogy mindig minden simán fog menni, nekünk sem volt így. Azt tudom javasolni, mindenki tanuljon meg intelligens módon panaszt tenni. Időnként előfordul, hogy ügyintézők, recepciósok kiskirálynak képzelik magukat, és megnehezítik a dolgunkat. Ilyenkor legjobb mosolyogva elköszönni, majd még aznap egy intelligens, tényszerű panaszlevelet írni akár elektronikusan az adott szervezetnek, feltéve, hogy tényleg igazunk van. Magyarországgal ellentétben itt erre gyorsan és pozitívan reagálnak, és valóban utánajárnak a problémának, illetve segítenek megoldani azt.
No comments:
Post a Comment